2. fejezet 1/2

Hello

A részeket változatosan fogom hozni. Egyszer itt, egyszer ott. Egyszer rövid. Egyszer hosszú :)

Minden összetörik bennem.

 A Viadal megjelent még a 6. körzet, Panem hírei újságban is. Ott elmondták az időpontokat. És természetesen a sorsolás, ott nevezett Aratás, esik legközelebbre. Holnapra.

***

Az én nevem húzzák ki. Az enyémet.

Kihúzták. Én vagyok. Nem hiszem el. A családom sír, kivéve Nick, aki bírja a strapát, és csak néz.

***

 Sikítva ébredek fel. Remek. Felébresztettem az egész családot. Verejtékező homlokomon felhúzom a szemöldököm.

Csak álmodtam.

Anya ébred fel először.

 - Lauren, minden rendben? Mi a baj? - kérdezte aggodalmasan.

 - Semmi, csak rémálom. Sajnálom, hogy felébresztettelek.

 - Mit álmodtál?

 - Azt, amit gondolom most minden korhatáron belüli. Kihúztak.

 - Jaj, édes lányom! Több 1000 név mellett vagy te, miért pont téged húznának ki.

 - Mindenkinek ezt mondják ilyenkor. És ha mindenki ezt állítja, hogy Miért pont én? akkor senkit sem húznának ki. Tehát én is lehetek az.

 - Lauren, utálom amikor igazad van - mosolygott rám. Anya azt mondja sokkal érettebb vagyok a koromnál. Én ezt nem szoktam érezni.

 Megpróbálom lehunyni a szemem, de nem megy. A szomszéd ágyat bámulom, amiben anya és Holly fekszik. 

Biztonságban vannak.

 Biztonságban. Ez a szó van a szemem előtt, mielőtt lehunyom és elalszok.